Korábban már sokat hallottam a nomád Karen törzs életéről. Megindított árvaságuk, útkereső vándorlásuk és üldöztetésük. Elbűvölt fából épített, pálmafalevéllel fedett lakóhelyük. Zsiráfnyakuk pedig egyenesen megbabonázott. Vajon mi lehet az oka ennek a különös testdíszítési hagyománynak? Beavatási szertartásáról lenne szó? Annyit sikerült kihámoznom, hogy a szellemhitből táplálkozó etnikum számára a nyakgyűrű régebben a tigrisharapást volt hivatott védelmezni. A kislányok első gyűrűje 5 éves korban kerül fel; majd 12 éves korig minden egyes évben egy újabb karikát helyeznek a leánykák nyakába.
Nem kis izgalommal indultunk párommal a Chiang Mai tartományban lévő hegyi falvak felé, ahol többek közt a Burmából menekült Karen törzs is él. Amint a faluhoz értünk szertefoszlott minden ősiséggel kapcsolatos illúziónk. A rezervátumban élő törzs látványa egy humánállatkerthez hasonlított, ahol a belépőjegyét megfizető látogató megtekintheti a kihalófélben lévő példányokat. A közösség önfenntartását ugyan még a mezõgazdaság, vadászat, fafaragás, textilszövés biztosítja, de autentikus törzsi kultúrát hiába kerestünk. A tradícióból pusztán a külsőség maradt, mely tűnékeny, akár a bájos hosszúnyakú hölgyek mosolya.
Nem kis izgalommal indultunk párommal a Chiang Mai tartományban lévő hegyi falvak felé, ahol többek közt a Burmából menekült Karen törzs is él. Amint a faluhoz értünk szertefoszlott minden ősiséggel kapcsolatos illúziónk. A rezervátumban élő törzs látványa egy humánállatkerthez hasonlított, ahol a belépőjegyét megfizető látogató megtekintheti a kihalófélben lévő példányokat. A közösség önfenntartását ugyan még a mezõgazdaság, vadászat, fafaragás, textilszövés biztosítja, de autentikus törzsi kultúrát hiába kerestünk. A tradícióból pusztán a külsőség maradt, mely tűnékeny, akár a bájos hosszúnyakú hölgyek mosolya.
