Buddhától a go-go bárig

Érezted már több millió egzotikus virág és a tömény kipufogógáz szagát egyszerre az orrodban? Ha igen, akkor biztos, hogy Bangkokban jársz. Győr, Budapest, Szeged vagy Pécs után nehéz volt megszoknom egy tíz milliós város káoszát. A sok kocsi láttán Istvánnal csak kapkodtuk a fejünket, mert gyalogszerrel Bangkokban a turistákon kívül kevés ember jár. Mindenűtt taxik, autók és motorosok hada sorakozik, szinte tuktuk kellett ahhoz, hogy átjussunk a hatsávos út egyik oldaláról a másikra. Az épületek az egekbe törnek; az 55.-ik emeletnél beleszédültem a számolgatásba. Az elénk vetülő látvány miatt nehéz volt elképzelnem, hogy egykoron, az 1880-as évek végén Bangkok még csak egy aprócska falu volt a Chao Praya folyó partján.

A modern külső azonban régi értékeket takar. Mindenki arcán ott ragyog a Buddha derűs mosolya, és az emberek főhajtással és a mell előtt összetett kézzel köszöntik egymást. A vallás és az uralkodó iránti végtelen tisztelet mindent átitat. A théraváda buddhizmus államvallás, és a mindenkori uralkodó nevezi ki a thai egyház legfelső patriarkáját. Az úton-útfélen koboroló, sárga köntösbe öltözött szerzetesekkel nem csupán a watokban találkozhat az emberfia, hanem a hétköznapi élet szinte minden színterén: a buszokon, pályaudvarokon, piacokon, sőt még a legmodernebb bevásároló központokban is. Nem ritka az sem, hogy a világiak a házasságkötésük előtt egy esős évszak tartamára szerzetesnek állnak. Ezt nevezik a helybéliek buddhista esős évszaknak. A watokba a thai buddhisták akkor mennek, amikor ennek a szükségét érzik, és a szentélyekbe virágokat visznek, az oltárok előtt pedig gyertyát és füstölőt gyújtanak.

Novícius à la Chiang Mai

Kedvenc templomunk a Wat Mahathat volt, de nem is annyira a wat szépsége vonzott minket, hanem inkább a mellette lévő amulett piac miatt tettünk meg a bangkoki csúcsforgalomban több mint napi egy órát. A helyiekben erősen él az amulettek erejébe vetett hit. Minden egyes amulettnek más és más hatást tulajdonítanak; az egyik szerencsét, a másik békét és áldást hoz viselőjének, de persze csak akkor, ha igazi, és nem egy szimpla kópia. A másolatokat pusztán turistáknak való szuvenírnak tarják. Szokatlan látvány volt számomra a nagyítóval közlekedő, „igazira” vadászó emberek tömege, és az eredetiségkutatás témakörban rendelkezésre álló komoly szakirodalom. Este öt óra után, amikor az amulett piac bezárt, nem messze, a Királyi Palota előtti hatalmas fennsíkon egy másik piac vette kezdetét, ahol helyi kézműves termékeket, ruhaneműket és rengeteg ételt árultak. A négyórás gyalogolás után úgy döntöttünk, hogy visszatérünk szállásunkra, és lám, alig pár méterre a szállodától egy hajnali négyig nyitvatartó piacra bukkantunk.

Hármat százért?

Amint leszállt a bangkoki est, egy egészen más világ nyílt meg előttünk. Az erotikus bárokban meztelen lányok szórakoztatták a nagyérdeműt, két utcával odébb pedig ladyboyok mosolyogtak ránk. A bizarr bárok előtt pedig ismét az a "híres" piac, ahol hamis Louis Vuitton táskák, Dolce & Gabbana alsónadrágok, másolt CDék, kamu Rolex órák és még sok más csecsebecse várta gazdáját.