Téglás István: Toldi Miklós és a farkasok küzdelme c. szobra

„...De lám, mintha ördög volna belé bújva,

Egyet hengeredik s talpra ugrik újra,

Elordítja magát keserves haraggal,

S mégyen új csatára köszörült fogakkal.

Körmeit Miklósnak a vállába mártja,

Száját a fejénél két araszra tátja

S hátulsó lábával úgy szorítja térdét,

Pusztítsa el Isten a kegyetlen férgét!

...

Miklós az elméjét mindenképen hányta,

Nem mondhatnám pedig, hogy a farkast szánta,

Hanem gondolkozott az ő farkasáról...”
(Arany János: Toldi, 5.ik ének, részlet)

(Téglás István Toldi Miklós és a farkasok küzdelme, szoborrészlet)